Páraképződés az üregkamrás lemezek celláiban

A páraképződés természetes jelenség és még szakszerűen kivitelezett fedéseknél is előfordulhat.

Miért?

A meleg levegő több nedvességet képes megkötni, mint a hideg levegő. Amikor a hőmérséklet lehűl, a levegő vízmegkötő kapacitása csökken, a levegőben lévő víz mennyiség egy része (amit már nem képes megkötni a levegő) kicsapódik és a kicsapódó víz, azaz a pára megjelenik a felületen – a gőz halmazállapotú víz folyékony halmazállapotba kerül, azaz kondenzálódik.

A levegő állapotváltozásait egy Mollier-féle h-x diagramból lehet kiolvasni, vagy a diagramból kivett adatokból készült, ún. harmatponti táblázatokból. Az alábbi harmatponti táblázatból példaként kiolvasható, hogy egy 60 %-os relatív páratartalmú, 20 °C-os levegő harmatpontja 12,0 °C. Azaz, ha a levegő hőmérséklete 20 °C-ról 12 °C-ra csökken, a levegőben megkötött víz kicsapódik.

A páraképződés tehát kizárhatatlan jelenség, mértékét ugyanakkor lehet csökkenteni a párazáró szalagok használatával.

A kicsapódó pára megfelelő távozását biztosítani kell. A pára nem megfelelő távozását az esetek döntő többségében a

1.       páraáteresztő szalagok helytelen applikálása, a

2.       páraáteresztő szalagok elszennyeződése, vagy a

3.       cellák elszennyeződése okozza – ezekről az alábbi pontokban bővebben.

1. A páraáteresztő szalagot rendkívül nagy gondossággal, milliméteres pontossággal kell a lemezek végére ragasztani. A szalag két szélén ragasztó (akril) bevonat van, ami a párát nem ereszti át. A szalag párát áteresztő része a szalag közepén húzódik. Példaként: egy 10 mm vastag polikarbonát lemezhez tartozó páraáteresztő szalag szélessége 28 mm, melyből az áteresztő rész pontosan 10 mm, így, ha a szalag nem tökéletesen középen fekszik fel a lemez végén, a ragasztós része lezárja a cella alját.

2. A lemezek végeire applikált profilok megfelelő vízszigetelése szintén nagyon fontos, mert ha a vízzárás nem tökéletes, a tetőn lerakódott, vízzel befolyó szennyeződés a (poliészter szövet) páraáteresztő szalag pórusait beszennyezik, eltömítik és ettől kezdődik meg a cellavégek „vizesedése”.

3. A felragasztás előtt meg kell győződni, hogy a cellák végei tiszták, nem kerültek be szennyeződések (pl. föld, por, forgács) a felszerelés során, ugyanis a szennyeződésen a keletkezett pára megtapadhat. 

Az üregkamrás polikarbonát, rendkívül esztétikus, tartós, ellenálló gyártmány, ugyanakkor, ha erre a három pontra nem kerül kellő figyelem, akkor a cellák végei elkoszolódhatnak, esztétikájából veszíthetnek.

Fontos megkülönböztetni a párásodást és a vizesedést. Míg a párásodás természetes folyamat, a vizesedés nem az. A vizesedés akkor kezdődhet meg, ha a három pont valamelyike fennáll, legrosszabb esetben több pont áll fent egyszerre. Ha a vizesedés megkezdődik a cellákban, a páraáteresztő szalag állapotát ellenőrizni kell, szükség esetén cserélni kell azt.